Tatjána elment

TATJÁNA 2009. ? - 2010.08.29.

Tatjána, az állatkereskedésből betegen megmentett, félénk, öntudatos, okos és izgága patkánylány hosszas orvosi kezelések után, 2010. augusztus 29.-én örökre itt hagyott bennünket.

Miután az emlődaganatot eltávolító műtéten sikeresen túlesett és örömtelien gyorsan felgyógyult, azt hittük, nem lehet már vele gond. Egyszer ugyan nagyon ránk ijesztett, mert vért találtunk a ketrecében és méhdaganatra gyanakodtunk, az állatorvosi vizsgálatok során azonban semmiféle komoly bajt nem lehetett kimutatni, és az állat hangulata is jó volt. Sosem volt az az ölbeülős, simogatást váró állatka, ő inkább öntudatos volt és független, aki mindig a maga útját járta, ám ezzel együtt is szépen haladt a szocializációja, barátkozott, érdeklődött gondozói iránt. Reménykedtünk benne, hogy valaki beleszeret és magához veszi. Sajnos nem így történt.

Tatjánával már hetek óta jártunk orvoshoz furcsa, megmagyarázhatatlan gyengeség-rohamai miatt, ami esetenként ájuláshoz is vezetett. Az állatorvosi egyetem specialistái is értetlenül álltak az eset előtt, mert sem a röngten, sem az ultrahang nem mutatott szervi elváltozást, és az állat vérképében sem látszott semmi olyasmi, ami indokolhatta volna a félholt állapotot. Pár napot bent töltött a klinikán, rengeteg vitamint, infúziót kapott, és átmenetileg javulni látszott az állapota. Tegnapelőtt éjjel azonban görcsök és fuldoklási roham tört rá, és egyértelmű volt, hogy nem lehet már segíteni. Ezért vasárnap délelőtt úgy döntöttünk, humánusabb átsegíteni Tatjánát a szivárványhídon, mint várni, hogy magától, szenvedések közepette pusztuljon el.

Esélytelen, senkinek sem kellő, szemétre dobott állatka volt, akit nagyon lehetett szeretni. Eredeti gazdája szemében semmit sem ért az élete, s ezért soha nem is tanult meg igazán, feltétel nélkül bízni az emberekben. De soha nem adta fel, aktív volt, akkor érezte elemében magát, ha felfedezhetett és önállóan szaladgálhatott. Reméljük, most is ezt teszi - a Szivárványhíd másik oldalán.

Isten Veled, Tatjána!

Tatjána bújócskát játszik

Tatjána a "párnabunkerben"

Tatjána napról napra egyre barátkozóbb!

A jelek szerint már egyáltalán nem fél az emberektől, a finom falatokat ölben ülve is elfogadja. Az más kérdés, hogy a kézbe fogást még mindig nem kifejezetten szereti, és ha teheti, inkább elszalad. Néha azonban már magától is odamegy a gondozóihoz, szimatol, érdeklődik, hogy aztán a legkisebb mozdulatra is a kanapé párnái mögötti biztonságos rejtekbe szaladjon. Ezt képes akár 10-15-ször is eljátszani egymás után. Még csak egy hónapja van nálunk, így csodákat nem lehet várni tőle - főleg hogy nem tudni, milyen tapasztalatai voltak az előző gazdájával. Talpraesett és nagyon értelmes kis patkány, így optimisták vagyunk az örökbeadási esélyeket illetően.

A műtét helye már teljesen begyógyult, az állat szőre is kinőtt, így első látásra meg sem lehet mondani, hogy nemrég egy komoly műtéten esett át. Egyelőre szerencsére semmi jele a daganat kiújulásának: Tatjána élénk, vidám, jókedvű, sokat eszik, igazi örökmozgó. Ha minden jól megy, júniusban sor kerülhet a második műtétre is.

Tatjána felfedezget

Tatjána mostanában már napi 2-3 órát tölt a ketrecén kívül. Magabiztosan jön-megy a szobában, gondozóival szelíd, bár a szabadon szaladgálást még mindig többre becsüli az emberi társaságnál. Néha azért már megesik, hogy megül vállon néhány percre, és a finom falatokért azért odajön. A látása, úgy tűnik, nem túl jó, magasabb helyekről kicsit bizonytalanul mászik le, de albínó patkányoknál ez megszokott jelenség. Az érintést már nagyon jól tűri. Még az is lehet, hogy igazi "ölbepatkány" lesz belőle?

Üldögélés vállon

Nem szaladgálhatnék inkább?

Na jó, azért nem olyan szörnyű ez a kardigán...

Tatjána nevében köszönjük szépen mindenkinek, aki akár a legkisebb összeggel is hozzájárult a kis patkány orvosi kezeléséhez! Egy műtét még hátra van, de Tatjána addig is épül és szépül, mindannyiunk örömére.

A szocializálás nehézségei

Hála az állatorvosi kezelésnek, Tatjána egészségügyi gondja megoldódni látszik. Túlvagyunk a varratszedésen, a seb tökéletesen gyógyult; a következő műtétre, az ivartalanításra másfél-két hónap múlva kerülhet sor, az állatnak addig erősödnie kell. Sokat eszik, továbbra is nagyon élénk és érdeklődő.

Az azonban látszik, hogy eddig nem volt különösebb kapcsolata az emberekkel. A gondozóitól már nem fél, belátta, hogy nem jelentenek veszélyt rá, de megfogni még mindig nehéz, és nem keresi egyáltalán az ember társaságát. Bár a szabad "lófrálás" addig nemigen ajánlott, amíg az állat nem fogható meg biztonsággal, Tatjána már felfedezte a szobát - muszáj volt kiengedni, mert a ketrecben unatkozik egyedül, és a mozgásigényét sem tudja kielégíteni. Szerencsére eddig az a taktikája, hogy amikor megunja a szaladgálást (egy-másfél óra után), magától visszamegy a ketrecbe, így eddig nem került sor embert és állatot próbáló patkányvadászatra. Egyelőre kézből kap enni, hogy összekösse az emberi jelenlétet valami kellemes dologgal. Reméljük, a sok foglalkozás megteszi a hatását, és Tatjánából is kezes, bújós patkány lesz!

Megérkezett a szövettani vizsgálat eredménye. Szerencsére a daganat jóindulatú volt, és épben ki lehetett metszeni, vagyis nyomtalanul el lehetett távolítani. Sajnos jó esély van rá, hogy kiújul, de az ivartalanítás ennek a kockázatát jelentősen csökkenteni fogja.

Köszönjük szépen mindenkinek, aki eddig támogatta Tatjána gyógykezelését, akár a legkisebb összeggel is!

A szökés, második rész

Tatjána állapota napról napra javul. Olyannyira, hogy a kis örökmozgó tegnap éjjel elkezdte módszeresen kirágni magát a kórházi szobaként funkcionáló szállítódobozból, így az éjszaka közepén költöznie kellett - egy ketrecbe, amelyből nem tud meglógni, és amelyben függőlegesen mászni sem nagyon tud, hogy fel ne szakítsa a varratait. A sebe szépen gyógyul, és mozgékonyságából ítélve komoly fájdalmai sincsenek.

Nem harap, az emberi érintést már jobban tűri, mint mikor hozzánk került, de ha egy mód van rá, még menekül az emberi kéz elől. Biztos, hogy felépülése után még hosszas szocializáció és szelídítés vár rá, hogy könnyen kezelhető, örökbe adható állatka legyen belőle.

Helyzetjelentés

Tatjána továbbra is rendben lábadozik. Nagyon sokat alszik, és továbbra is csak a sajtot és a macska jutalomfalatot fogadja el ennivalóként, se az alma, se a sárgarépa, se az uborka nem izgatja. Mageleséget orvosi javaslatra nem kap még. Nagyon szeretne már kijönni és szaladgálni, de sajnos még bírnia kell egy helyben. Az érintést, simogatást napról napra jobban tűri. A sebét nem piszkálja, eddig minden rendben megy, csak maradjon is így.

Nem lehet játszani?

Engedjetek ki...

Lábadozás

Tatjána szépen, rendben lábadozik. A helyzethez képest jó az étvágya, bár a zöldséget és gyümölcsöt nemigen fogadja el, a füstölt sajtot annál inkább. Még óvatosan mozog, de nem mutatja jelét, hogy nagy fájdalmai lennének; jókedvű, bár bágyadt még. Kicsit unalmas neki a szállítódobozban, szeretne már kijönni, szaladgálni, de ezt persze még nem lehet, mert könnyen felszakadhatnak a varratok. Reméljük, a boxban töltött napokért kárpótolja majd, hogy a daganat nélkül végre normálisan, gond nélkül ugrálhat és mászhat, ha már felgyógyult. Még mindig tart egy kicsit az emberektől, de már bizalmasabb, mint legelőször volt - talán kezdi megérteni, hogy senki sem akarja keresztbe lenyelni.
A sebét szerencsére nem piszkálja, egyelőre minden rendben. Még egy darabig 24 órás felügyelet alatt lesz, ha kell, egészen a varratszedésig. A következő műtét időpontja sokban függ a gyógyulás ütemétől és a daganat szövettani vizsgálatának eredményétől.

A füstölt sajt a favorit

A daganat nélkül végre normálisan mozoghat az állat

A műtéti seb szépen gyógyul

Túl az első műtéten

Tatjána sikeresen túlesett az első műtéten, a daganat eltávolításán. Szerencsére komplikációk nélkül zajlott az operáció, és az altatás is rendben ment. Eredetileg az volt a terv, hogy egyben az ivartalanítását is elvégezzük, hogy ne kelljen kétszer is műtéti sokkot átélnie az állatnak, de a daganat olyan kiterjedt volt (az állat súlyának kb. harmadát tette ki!), hogy levétele jelentős vérveszteséggel járt, így az állatorvos úgy döntött, nem nyitja meg a hasüreget az ivartalanításhoz, hanem majd elvégezzük, ha Tatjána az első műtétből már felépült.
Most néhány napig a szállítódobozban kell maradnia, hogy ne mozogjon és fel te tépje véletlenül a varratokat. A kutyáknál és macskáknál műtét után alkalmazott nyakörvet, ami megakadályozza az állatot a seb piszkálásában, rágcsálóknál nem mindig lehet sikeresen alkalmazni, mivel nagyon könnyen kibújnak belőle (ha túl szoros, akkor pedig akár fulladást is okozhat), ezért a nyakörvet jelenleg a 24 órás felügyelet helyettesíti. Tatjána meglepően élénk, jól viseli a megpróbáltatásokat. Ha nem lesz semmi gond, két nap múlva konzultálunk az állatorvossal a további kezelést illetően.
A daganat szövettani vizsgálatának eredménye egy héten belül várható.

Tatjána bal oldala teljesen behorpadt a daganat eltávolítása után